Hírek

Mi indukálja a lakásárak csökkenését?

1. A gazdasági növekedés várhatóan erős hanyatlása

Bár az orosz és az ukrán gazdaság relatív kis szereplőnek számítanak globálisan, túl nagy súlyuk van az energia, az élelmiszer-alapanyagok, az ércek piacán. A nemzetközi vérkeringésbe beágyazott folyamatok meg fognak törni a szankciók révén. Sokkal magasabb áron, sokkal kisebb mennyiség fog nemzetközi piacra kerülni a két országból.

Mindez együttesen elvezethet a tartósan magas infláció melletti alacsony, vagy zéró gazdasági növekedéshez.

2. Infláció, infláció, infláció…

Magyarországon, Európában és az USA-ban is történelmi csúcson van az infláció – legalábbis évtizedek óta nem tapasztalt mértékű az áremelkedés -, melyet az előző pontban kifejtett okok miatt nagyon nehéz lesz megfékezni. Magyarországon addicionális komoly problémát jelent a forint leértékelődése, mely szintén inflációt erősítő hatással bír.

3. Bérek száguldása: „itt a vége, fuss el véle”

A gazdaság ciklikusságához hasonlóan a bérek emelkedése is hullámszerűen hol megelőzi az inflációt (valós értéknövekedés), hol elmarad tőle (bérek értékvesztése). Az elmúlt 5-6 év a masszívan infláció felett emelkedő bérekről szólt és ez most változhat, hiszen a csökkenő gazdasági növekedés miatt a súlyos munkaerőhiány csökkenhet, sőt valószínűleg teljes egészében majd az IT szektorra korlátozódik.

A bérek szempontjából „relatív jó hír”, hogy a legtöbb cégnél az éves bérrendezések már lezajlottak, így ez 2022-ben elsősorban a prémiumokon érezteti majd hatását, 2023-ban pedig a fix havi fizetéseken.

4. Bizonytalanság = óvatosság

Az összes politikai elemzés arról szól, hogy globális, erőteljes átalakulás tanúi vagyunk. A korábbi világrend elmozdul egy új típusú egyensúly felé. Az egyensúly kereséséhez is azonban relatív nyugodt környezetre lenne szükség (értsd: minimum fegyverszünet). Ez annyit jelent, hogy ma nem látható tisztán a jövő, nehezen tervezhetünk a családi pénzügyek terén is.

Nem csak a vállalatok bizonytalanodnak el a beruházásaikat illetően. A lakosságra is inkább kivárás, visszafogottabb fogyasztás és a nagy döntések elhalasztása lehet jellemző a lakásvásárlások terén is.

5. Hitelpiac: a kamatok emelkedése újabb lendületet vehet

Csak az elmúlt egy hétben 0,5-0,6%-kal emelkedtek a banki hitelezés szempontjából kulcsfontosságú kamatszintek. Március elejével a bankok átlagosan 0,4-0,5%-kal emelték meg  a lakáshitel kamatszintjüket az év eleji szinthez képest. A magasabb kamatszint pedig egyet jelent azzal, hogy ugyanolyan jövedelem mellett alacsonyabb hitelt vehetünk fel. (Arról nem is beszélve, hogy amennyiben kevésbé látjuk stabilan a jövőt, erősen bizonytalanok vagyunk, akkor önmagunktól is kisebb hitelösszeget igénylünk az óvatosság miatt.)

6. Bankok hitelnyújtási hajlandósága

A bankok nagy mértékben a hitelezésből élnek. A külső környezet drámaian kedvezőtlen változása esetén azonban az óvatosság az esetükben a kevésbé aktív hitelezésben nyilvánul meg. Szigorúbb hitelvizsgálat és alacsonyabb megadott hitelösszeg a várható végeredmény (ezt láttuk a COVID első hullámában is).

7. A magyar lakáspiac európai összehasonlításban is hatalmas emelkedést mutatott az elmúlt években

Amennyiben hosszú időn keresztül nagy mértékű az áremelkedés (mindegy, hogy ez az új támogatási elemek, támogatott hitelek, vagy a lakosság jobb ingatlanba költözési szándéka miatt valósul meg) akkor az kellő táptalaj arra, hogy egy erős negatív külső változás esetén az árak csökkenni tudjanak.

+1. Bárki nyeri is a választást erős megszorítások jönnek

Több ezer milliárd forint került elköltésre 2021 eleje óta. Ennek egy részét a COVID járványból történő kilábalás támogatása, másik része pedig már a hagyományos, választások előtti költekezés jegyében telt (ennek egyik leglátványosabb megnyilvánulási formája a 600 milliárd forintnyi SZJA visszatérítés volt a gyereket nevelő családoknak). A költségvetés tehát nincs jó helyzetben, a racionalizáció elengedhetetlen lesz. Minden bizonnyal nem „megszorításnak” fogja nevezni az aktuális kormány, de már május-június környékén érzékelhető lesz.

Ebbe a kategóriába sorolhatjuk az árstop intézményét is. Változatlan formában nagy valószínűséggel nem maradhat fenn az árstop az üzemanyag, az élelmiszer, a kamatok és a háztartási energia vonatkozásában sem.

2022-re – pont a korábbi évek agresszív áremelkedése miatt – már inflációval megegyező, vagy az alatti áremelkedést becsültünk. A fenti tényezők hatására azonban ma a Bankmonitor szakértői sokkal valószínűbbnek tartják, hogy az árak csökkenésnek induljanak.

Milyen gyorsan csökkenhetnek a lakásárak?

Érdemes visszanyúlni az utolsó nagy gazdasági válsághoz, 2008-hoz. Akkor a lakásárak a válság kitörését követően éves átlagban 6%-kal csökkentek az első két évben. Az árcsökkenés természeténél fogva nem volt egységes az egyes lakáspiaci szegmensekben: a kelet-magyarországi téglalFejléc 4akások évente átlagosan 12,3%-ot veszítettek értékükből, míg a budapesti téglalakások évente mindössze 1,5%-kal estek vissza.